Most akkor nyomuljak rá a világ legrondább nőjére, hogy aztán ő is azt mondja: Bocs, de nem vagy az esetem? Úgy látszik erre most már nyugodtan lehet mondani, hogy "never ending story"...
"- Nem vettél észre valamit?
- Micsodát?
- Azt, hogy nem dőlt össze a világ..."
A világ sosem dől össze, az mindig állandó. Csak én magam dőlök össze.
Bocsássa meg mindenki, hogy nem születtem szépnek! És azt is, hogy életunt arcom van, csak míg ti kívűl, addig én belül vagyok "szép".
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.